Prológus

A TÖRTÉNET KÜLÖNBÖZIK A GYŰRŰK URA TÖRTÉNETTŐL!

Drága Ernil!

Nem régóta vagy e világon, röpke 2000 éve, és még mennyi áll előtted! Tudnod kell, hogy mindent és bármit megtettem volna azért, hogy ezeket a szavakat én mondhassam el, de az idő sürgetett és itt kellett hagyjalak. Kérdéseidre választ kapsz, amint a végére értél levelemnek. Régen megígértem egy kedves ismerősömnek, hogy fiával, Aragornnal újjá élesztitek a tünde vérvonalat, hogy ismét közénk tartozzanak. Lányom, ez mindannyiunk érdeke, a népünk jövője. Hamarosan érted fog menni valaki, aki elvisz leendő párodhoz. Tekints erre a levélre úgy, mint édesanyád utolsó kívánságára.

Szeretlek!

Anyád, 

Malwen

Tétlenül olvastam a sorokat, az egészet fel sem tudtam fogni. Kik ezek? Anyám miért kényszerült bele ilyen helyzetbe? Miért nem kaptam válaszokat a kérdéseimre? Lehunytam szemeim, majd engedtem, hogy könnyeim utat törjenek. Alig 5 éve halt meg édesanyám, akkor nem említett semmit nekem a jövőmről, sem a múltamról. Miért nem dönthetek én? Gondolataim csak úgy cikáztak, a könnyeim megszűntek. Szívembe harag költözött, bár tudtam, hogy fölösleges, ebbe bele kell törődnöm és teljesítenem kell az utolsó kívánságát anyámnak. Hiába nem tudja már meg soha, hogy ténylegesen is megtettem. Hirtelen nyerítést hallottam odakintről, arcomról gyorsan letöröltem a pityergésem nyomait. Az illető bekopogott és a nevem mondta. Reszketve kukkantottam ki egy kisebb résen. Nem nyitottam ajtót az utazónak, íjamat a kezembe véve álltam a bejárat elé. Pár perc elteltével berúgta a köztünk lévő ,,falat", abban a másodpercben egymásra szegeztük íjainkat, lövésre készen.

  - Ki vagy? - kiáltottam rá.

  - Ne hidd, hogy a hangodtól megrettenek - mondta meredt arccal.

  - Jogom van tudni, hogy ki tört be a házamba - mondtam immár halkabban.

  - Legolas - válaszolt szűken.

  - Ernil - szegeztem földnek az íjam.

Hosszú másodpercekig csak néztük egymást. Ki lenne ő? Talán az, aki elvisz ahhoz a valakihez, akiről anyám írt? Miért van ilyen előkelő kisugárzása? Meredten engedte el ő is az íját, majd lovára hátrapillantva megszólalt.

  - Indulnunk kell.